„Abban a világban Ferenc József jelentette az állandóságot”

Az interjúban Ferenc József emlékezetéről, a kiegyezés jelentőségéről, a magyarokkal való folytonosan változó viszonyáról, a magyar nemzeti identitásról, a polgárosodásról és a császár-király nemzetközi jelentőségéről is szó esett.

Gerő András elmondta, új kötetének címszereplője, Ferenc József alakja az idők folyamán kicsit olyanná vált, mint egy népmesei hős, személyisége beépült a magyar folklór világába, akárcsak Mátyás királyé; azaz a magyar forradalmat és szabadságharcot leverő és a megtorlásokért felelős Ferenc József az évek során – főleg a katonadalokban – Ferenc Jóskává szelídült. Ahogy Gerő András megjegyzi: „a nagy szakadás Ferenc József emlékezetében 1945 után következett be. Amíg korábban számos közintézmény, közterület, híd, vagy éppen a millenniumi vasút viselte Ferenc József nevét, ma már csak egy keserűvíz őrzi azt. Mindent átneveztek róla, és ez a tendencia a rendszerváltás után sem változott. Személyét pedig a szabad Magyarország sem szereti.”

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója elmondta, Ferenc József halálát követően – a világháborús helyzet ellenére – számos újság a béke fejedelmeként emlegette Ferenc Józsefet, hiszen több nemzedék nőtt fel úgy, hogy béke hozzátartozott a mindennapokhoz. „Horthy Miklós is boldog békeidőknek emlegette ezt a korszakot. Prosperitás, kiszámíthatóság, állandóság, polgárosodás, civilizálódás jellemezték uralmának évtizedeit.” – tette hozzá.

A személyről kialakult kép megváltozásában Gerő András szerint kulcsfontosságú volt a kiegyezés mozzanata. „A kiegyezés annyit jelentett, hogy a magyarok elfogadtak bizonyos realitásokat, tehát korrigáltak valamit az álláspontjukon, de Ferenc József önmagához képest sokkal nagyobb utat tett meg – mármint ’49-hez képest ’67-ig, mint Deák a maga eredeti ’48-as álláspontjától ’67-ig. Én azt látom, hogy a kiegyezés bizonyos értelemben egy megbékélési gesztus is volt.” – mondta el a Habsburg Történeti Intézet igazgatója.

Gerő András arra a kérdésre, hogy véleménye szerint, ha Ferenc József pár évvel tovább életben marad, ugyanolyan béke köttetik-e, ugyanúgy összeomlik-e a birodalom, megjegyezte: „óriási politikai teljesítménynek tartom, hogy egy tizenegy nemzetből és nyolc nagy vallásból álló államalakulatot ennyi évtizedig valaki úgy össze tud fogni, hogy mindezt nem egy mindenható titkosrendőrséggel és egy erőszakapparátussal teszi – ahogy például tette azt később a szovjet pártvezetés.” Gerő András hozzátette: „A győztes európai nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy nincs többé szükség a Habsburg-birodalomra, így állhatott volna bárki a birodalom élén, a széthullással kellett volna szembenéznie.”

A Lánchíd Rádió által készített interjú teljes felvétele: