Arcképek az Osztrák-Magyar Monarchiából: Gratz Gusztáv

A Habsburg Történeti Intézet rendezvénysorozatának március 13-i eseményén Paál Vince történész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének munkatársa „Gratz Gusztáv, a legitimista liberális” címmel tartott előadást.

Paál Vince, akinek 2018-ban jelent meg egy átfogó kötete „A politika és publicisztika vonzásában. Gratz Gusztáv pályafutása.” címmel, előadásában tematikus megközelítésben vizsgálta a német származású politikus, publicista, gazdasági szakember liberális meggyőződését, a német nemzeti kisebbséghez való viszonyát, legitimizmusát, valamint történetírói munkásságát.

A történész utalt rá, Gratz Gusztáv több tézisben fogalmazta meg saját politikai meggyőződését: liberálisnak vallotta magát, mert minden vallási, nemzeti és faji előítéletet elutasított, elítélte a társadalom alsó- és felsőrétegének osztályönzését, a jogegyenlőséget és a gondolatszabadságot tekintette az egészséges és hasznos fejlődés alapkövének. Konzervatívnak is vallotta magát, mert saját meggyőződése szerint a radikális változások társadalmi, gazdasági és politikai téren egyaránt ritkán teszik boldoggá a népet.

Paál Vince az előző gondolat kapcsán hozzátette, Gratz Gusztáv ezenkívül a társadalmi és a politikai haladás híveként is jellemezte magát; ezt úgy fogalmazta meg, hogy az egyes eszméknek és személyeknek származásukra való tekintet nélkül biztosítani kell – az értékeiknek megfelelően – az előrehaladást. Hozzáfűzte, Gratz családjában is egy nagyon liberális-toleráns felfogás uralkodott, ami abból adódott, hogy a család az egyik nemzeti kisebbséghez tartozott a soknemzetiségű Magyarországon.

A történész szólt arról is, Gratz Gusztáv összevetette a liberalizmust a konzervativizmussal és a szocializmussal is; állítása szerint, a merev liberalizmus és a tiszta szocializmus egyaránt sértő. A liberalizmus azért, mert az egyenlőség vágyára nincs kellő gonddal, a szocializmus pedig azért, mert sérti a szabadságszeretetet. A konzervativizmussal összehasonlítva pedig – a haladás tekintetében – arra az álláspontra jutott, hogy: „a konzervatív halad, ahol haladni szükségképpen kell, a liberális ember halad, ahol csak haladni tud.”

Paál Vince elmondta, Gratz kezdetben – akárcsak édesapja – evangélikus lelkész szeretett volna lenni, de gimnazista korában már úgy érezte, hogy a vallás nem nyújt kielégítő választ minden egyes kérdésre, ami az életben felmerül, így letett arról, hogy lelkészi hivatást vállaljon. A leghatározottabban elutasította a zsidótörvényeket, a liberalizmus alapját jelentő jogegyenlőség és a keresztényi hit alapvető eszméjének megsértése miatt.

Gratz Gusztáv olyan nagyszabású összefoglaló történeti munkát írt, mint a kétkötetes A dualizmus kora: Magyarország története 1867–1918, illetve A forradalmak kora: Magyarország története 1918-1920, amely az előző két kötet folytatásának is tekinthető. Ezekben a művekben politikatörténeti és gazdaságpolitikai szempontból vizsgálja saját korát, a mai kor embere számára is érdekes portrékat vázolva a politikusokról, gazdasági szakemberekről.