Egyenruha egy életre

Gerő András könyvének harmadik, bővített és átdolgozott kiadása Mészáros Márton szerint már címében is egyértelműen tükrözi a szerző azon törekvését, hogy ne csupán egy összefoglaló jellegű életrajzi írással állítson emléket a hatvannyolc éven át uralkodó császár-királynak, hanem a magyarokhoz fűződő állandóan változó viszonyát, kapcsolatrendszerét is ábrázolja. 

Mészáros elsők között a könyv külső erényeit dicséri: „A Habsburg Történeti Intézet kiadásában megjelent mű sárga (nevezik ezt az árnyalatot Habsburg-sárgának, osztrák sárgának is) borítóval, fekete betűkkel hívja fel magára a figyelmet. A borítóképen – lévén, Ferenc Józsefről van szó – a híres uralkodói körszakáll látható, benne egy piros-fehér-zöld sávval. Sőt, az ötletesen megtervezett borítón még a császári sasok és a magyar nemzeti színű kokárda is helyet kapott.”

Kiemeli: az írás pontosan végigköveti a könyv felépítését, és különösen kiemeli azt a mozzanatot, amikor Ferenc József ifjúként véglegesen elkötelezi magát az egyenruha mellett – szemben a frakkal. Mindez előrevetíti gondolkodását, érthetőbbé teszi személyiségét és később uralkodóként való viselkedését.

Mészáros Márton külön kihangsúlyozza a kötet újdonságaként jelentkező utolsó fejezet fontosságát, amely Ferenc József változó emlékezetét tekinti végig az elmúlt száz év folyamán: „Így tudhat meg az olvasó érdekességeket a Sissi-kultusz elfeledett részleteiről, vagy arról, hogy bizony nem Rákosi Mátyás volt az első a magyar történelemben, aki kénye-kedve szerint formálta volna a Himnuszt.”

A kritika szerzője szerint összességében: „A Ferenc József és a magyarok fel van vértezve masszív tényanyaggal a korszakot illetően, mégsem egysíkú… a mű korrekt és elegáns tudományos munka.”

Mészáros Márton Egyenruha a frakk helyett című kritikája a Népszava 2016. augusztus 3-i nyomtatott számában jelent meg, és ide kattintva olvasható.