Gerő András: 1848 jelenti az identitáspolitikai origót

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója a Hír Televízióban arról beszélt, hogy a jelenlegi kormánynak tévút kizárólag a dualizmusból vagy a Horthy-korszakból kiindulva felépíteni identitáspolitikáját.

Gerő András Az elveszett kezdet című, reflektor.hu-n megjelent írásában a jelenlegi magyar identitáspolitika jelentőségét és kiindulópontját taglalta. Intézetünk igazgatója ezúttal a Hír Televízióban szólalt meg a témában.

„Megnéztem a miniszterelnök február végi beszédét, ahol is a kormányfő, a jelenleg az országot irányító erőt próbálja elhelyezni a történelemben. Feltűnt, hogy a »polgári Magyarország« gondolatát a kiegyezéssel indítja, holott az origó szerintem, a második – ha úgy tetszik, a polgári – államalapításhoz, azaz 1848-49-hez köthető.

Azt gondolom, hogy ez a csúsztatás azért van, mert ha 1848-49 lenne a kiindulópont, élesebben kirajzolódnának az olyan fogalmak, mint például a sajtószabadság, a felelős kormányzat, vagy éppen a népképviselet. Ne feledkezzünk meg róla, olyan értékek jelentek meg akkor, amik bizonyos értelemben mindmáig orientálják a mi polgári fejlődésünket. A Horthy-korszak – amihez a kormányfő is ambivalensen viszonyul – és az azt megelőző dualizmus időszaka csak úgy értékelhető tisztán, ha ’48-at is alaposan megnézzük. Az a viszonyulási pont, ez világos.” – szögezte le Gerő András

A Habsburg Történeti Intézet vezetője a jelenlegi magyar politikai erők identitáspolitikájáról is beszélt.

„A mostani kormányerőnek tehát van identitáspolitikája. Ilyen a Fideszen kívül csak a tőlük jobbra állóknak van. A mai baloldalnak nincs identitása, ez pedig hatalmas hiánya, gyengesége. A választók is identitásban gondolkodnak. Egy választónak tudnia kell, hogy ő ki a világban, mit akar, és hogy akikre szavaz, azok kicsodák és mit akarnak.

Európa abba az irányba megy, hogy erős, parciális identitások alakulnak ki. Ilyen például a homoszexuálisok közössége, vagy éppen a Fradi-tábor. Tehát, ha valaki például fradista, ahhoz lehet viszonyulni.”

Gerő András hozzátette, a jelenlegi kormányerő identitásának egyik alappillére az antikommunizmus. Mint mondta, ennek számos emlékezetpolitikai eleme van, „ilyen volt például a Terror Háza Múzeum létrehozása.”

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója hangsúlyozta: „ha folyamatában nézzük az eseményeket, a rendszerváltoztatás, azaz 1989 óta, ha ellentmondásosan is, de a polgárosodás folyamatában vagyunk. Erre jó példa, hogy a mai 25 évesek már alig ismerik a korábban sokat emlegetett »törvénytelen gyerek« kifejezést, ami jelzi, hogy ma már szinte mindegy, hogy valaki házasságon belül születik-e, avagy sem. Ez pedig a polgárosodás szemontjából nem kis dolog”.

A Hír Televízió Magyarország élőben című adásának teljes felvétele ide kattintva nézhető meg.