Gerő András: Szűklátókörűség, hogy nem beszélünk Mária Teréziáról

A Habsburg Történeti Intézet igazgatójával a Mária Terézia születésének 300. évfordulójának emlékére szervezett konferencia kapcsán beszélgetett a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának riportere.

Szeptember 28-án, csütörtökön nagyszabású konferenciára kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Habsburg Történeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum közös szervezésében megvalósuló, Mária Terézia, a magyarok királynője című eseményen neves magyar történészek emlékeznek a 300 éve született uralkodóra.

Gerő András a Kossuth Rádió műsorában elárulta: Mária Terézia uralkodásának jelentőségét nemcsak regnálásának hossza (negyven év) adta, hanem az az alattvalói irányába megnyilvánuló, „emberbaráti elkötelezettség” is, amely a felvilágosult uralkodókra jellemző volt. A Habsburg Történeti Intézet igazgatója szerint Mária Teréziának köszönhetjük többek között a hazai intézményes egészségügy alapjainak lerakását, de nevéhez fűződik a cigányság társadalmi integrációjának első kísérlete is.

A 300 éve született királynőről Gerő András kijelentette: nem kétséges, hogy férjével, Lotharingiai Ferenccel valódi szerelemházasságban élt, tizenhat gyermekét pedig abszolút tudatosan, politikai elhatározások mentén igyekezett beházasítani a különböző európai uralkodódinasztiákba. A történész hozzátette: az egyébként mélyen katolikus királynőnek ily módon szinte kötelessége volt ennyi gyermeket szülni, a népemlékezet rosszindulatúan és alaptalanul mégis úgy őrizte meg, mint „egy fehérmájú, nimfomán személyt”.

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója Mária Terézia mai megítélése kapcsán arról is beszélt: míg Ausztriában emlékévet tartanak a tiszteletére, és a német nyelvterületeken is megemlékeznek róla, addig Magyarországon gyakorlatilag ez a konferencia lesz az első nagyobb esemény idén, ahol foglalkoznak a személyével. „Szűklátókörűségnek gondolom, hogy nem beszélünk róla. Mária Terézia alatt Magyarország nemcsak a modernitás kezdeteibe lépett bele, hanem az egyidejű európai fejlődésnek is a részese lett.”

A szeptemberi 28-i konferencia előadói olyan témákat tárnak majd fel, mint Mária Terézia oktatási és közegészségügyi reformja, az uralkodását lehetővé tevő Pragmatica Sanctio jelentősége, a királynő művészetekhez fűződő viszonya, az uralkodása alatt létrejövő modern magyar irodalom kibontakozása, valamint férjéhez, Lotharingiai Ferenchez fűződő kapcsolata. A konferenciát Gerő András és Rezi Kató Gábor köszöntője után Schmidt Mária Háromszáz év távlatából című előadása nyitja, amelyből kiderül, a jelenből visszatekintve, egy háromszáz esztendős idősorba beillesztve mit köszönhetünk Mária Terézia uralkodásának.

A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett konferencia mindenki számára nyitott, a részvételi szándékot kérjük, szeptember 25-ig jelezzék a nagy.beatrix@terrorhaza.hu email címen vagy +36 1 212 7140 telefonszámon.