A változások kora

A reformkori hazai társadalom minden pontján a bizonytalanság jegyei mutatkoztak meg. Látványosan megrendült a társadalom szociális és közjogi rendszere, éhínségek és járványok törtek ki, amelyekhez a modern korban már szokatlan jobbágylázadás társult. A válság világából egyéni életutak kivezettek, a többség számára azonban csak a rendszer egészének megváltoztatása jelenthetett megoldást, s ez 1848-ban a forradalommal el is következett. A magyar politikai közgondolkodás a kialakult helyzetre válságideológiák és reformprogramok formájában nagyon élénken reagált. Ugyanakkor feltűnő, hogy a korszakkal foglalkozó történettudomány fogalomkészletében ez az átalakuló állapot kevéssé tükröződik, pedig a társadalomtudomány sem zárkózhat el a változások „mérésétől”. A szerző a kötetben olyan tanulmányokat gyűjtött egybe, amelyek a reformkor átalakuló világának két fontos vonásával, a változás rendjével (változáselméletekkel) és a polgári szerepkörök kialakulásával foglalkoznak. A kötet fejezetei érintik a társadalom változásának jellemző vonásait, a válsággal foglalkozó reformerek (Széchenyi, Kölcsey, Eötvös József) politikai pozícióit, a változásideológiák (Széchenyi, Kossuth programvitája 1842-44-ben) megszületésének körülményeit csakúgy, mint a változáselméleteket megalkotó politikusok (gróf Batthyány Kázmér, báró Eötvös József) pályájának újszerű szerveződési módját.