„Amit mi közkeletűen modernitásnak hívunk, az Mária Teréziától ered”

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója a 300 éve született királynő tiszteletére rendezett konferencia részleteiről beszélt a Karc FM-en.

Gerő András elmondta: bár Mária Terézia nagy, európai jelentőségű uralkodó volt, a szeptember 28-i tanácskozáson kifejezetten a magyarországi szerepéről lesz majd szó. A történész szavaiból kiderült, bőven van miről beszélni, hiszen az uralkodó több szimbolikus, jelentőségű gesztust tett a magyar rendek felé, például létrehozta a második világháború végéig működő Szent István-rendet, a Magyar Királyi Testőrséget, valamint a Magyar Királyi Koronaőrséget.

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója a királynő élete kapcsán arról is beszélt: Mária Terézia házasságát Lotharingiai Ferenccel politikai szempontok is motiválták, ám ismert, hogy alapvetően ez egy szerelmi kapcsolat volt. Hozzátette: a két család frigyének köszönhetően ettől a ponttól kezdve Magyarország esetében nem Habsburg, hanem Habsburg-Lotharingiai dinasztiáról beszélhetünk.   

Gerő András kifejtette: Mária Terézia személyiségéből adódóan egy igen jó képességű uralkodó volt, ráadásul kortársai, az ugyancsak felvilágosult abszolutista porosz Nagy Frigyes és az orosz Nagy Katalin tulajdonképpen egyfajta „versenyhelyzetbe” kényszerítették. Az, amit ma a magyar történelemben modernitásnak hívunk, az jószerivel mind Mária Teréziától ered. A nevéhez fűződik a szervezett állami közoktatás, a megyék kötelező jellegű orvostartása, valamint például a cigányság integrációs kísérlete is – tette hozzá.

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója arra is kitért, hogy a magyar folklór, a népi emlékezet a mai napig igazságtalan Mária Teréziával szemben. A történész elmondta: a szeptember 28-i konferencia egyik fontos célja éppen az, hogy a 300 éve született uralkodó emlékezete helyreálljon, közelebb kerüljön a valósághoz.

A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében rendezett tanácskozás előadásaiban szó lesz többek között a Mária Terézia által létrehozott királyi testőrségéről, a Szent István-rendről, férjéhez, Lotharingiai Ferenchez és fiához, II. Józsefhez fűződő kapcsolatáról, a Pragmatica Sanctióról, az uralkodásának éveit átitató barokk művészeti környezetről, valamint a korszakra jellemző irodalomszervezői és ebből következő irodalmi tevékenységekről.

A konferencia részletes programja: http://www.habsburg.org.hu/rendezveny/8198